Teljesen szerelembe estem. Annyira naiv és elszánt voltam, mindig azt hittem ez lesz az életem. Minden egyes alkalommal elkapott az az érzés… egyszerűen imádtam, nem tudtam másra gondolni. No de. Ne fussunk ennyire előre, ez nem egy tini romantikus regény :D csak a fotózással való szerelmem története.
Valahol a 2010-es évek eleje környékén kezdődhetett. Még gyerek voltam, naiv, nagyravágyó, tele reménnyel és álmokkal. Pontosan nem tudom hogy habarodtam bele a fotózásba, de emlékszem, hogy volt a családnak egy fotós ismerőse, és szerintem általa kedveltem meg a fotózást.
Mai napig megvan az első kis kompakt kamerám, mindent IS fotóztam vele. Kerestem mindenhol a lehetőséget, hogy fotózhassak, bár az akkor még inkább “kattintgatás” volt. Ekkor még főleg a természetet fotózgattam, a lovamat, a kutyánkat, mindent, ami élt, és ami élettelen volt azt is. Felbecsülhetetlen boldogsággal töltött el, hogy tudatlanságomból fakadóan csak kattintgattam egymás után katonás sorban a képeket. Gyerekként még megvolt az a boldog tudatlanság, ami miatt nem voltak elvárásaim, igényeim az elkészült képekkel kapcsolatban. Ez jó pár évig így is volt.
Második kis bridge gépemet egy karácsonyra kaptam. Ezt már sokkal több szituációban használtam, bár még mindig fingom se volt mégis mi mire való. Azért a fejlettebb technika adott egy plusz kis élményt. Jártam vele díjugratásokat fotózni, mindenhova vittem magammal, elválaszthatatlanok voltunk, mint Bonnie és Clyde (bár nem biztos, hogy ez a legjobb hasonlat :D )Aztán jött az első komolyabb lépés…
2016 nyarán megvettem az első (és egyetlen) tükörreflexes fényképezőgépemet. Madarat lehetett velem fogatni, annyira örültem. Itt már egy kis törekvésem volt a tudatosság iránt, bár kimerült abban, hogy megtanultam használni a záridő, rekesz, iso szentháromságot :D. Konkrétan belekényszerítettem magam, hogy csak manuális módban használjam a gépemet, de ezt egy percig nem bánom. Voltak nehézségek bőven. De kit érdekel? Tapasztaltam és imádtam közben, amit csináltam. Még ezévben pár képem kikerült egy helyi kiállításra, nagyon örültem.
 | |
| Kép forrása: 3f.kormend.hu |
Egy időben úgy gondoltam, hogy ezzel a későbbiekben komolyabban is szeretnék foglalkozni, de valahogy mindenki lebeszélt róla, pedig akkoriban el is hittem, hogy jó vagyok. Bár ezt valószínűleg csak a tinikorom hormonjai gondoltatták velem. :D
Közben eltelt pár év, voltak kisebb-nagyobb kihagyások. Próbáltam közben egy kicsit tudatosabb lenni, de úgy nem igazán néztem utána a dolgoknak. Elkezdtem kicsit kacérkodni az utómunkázással is, de valahogy nem éreztem. Volt már 1-2 tudatos képem, de nem volt az igazi.
Hatalmas ugrás. 2022 nyara. Június, forróság, várakozás, talán vágyakozás is? Valami oknál fogva újra kedvet kaptam, hogy fotózzak, de kevésnek éreztem a technikát ami akkor a kezemben volt. Tudom, tudom a nagyok szerint ilyenkor általában az ember tudása kevés sokszor (és nekem kevés is a tudás, a mai napig!), de nekem adott egy új löketet az új felszerelés. MILC-re váltottam és ez meghozta az áttörést. Nagyon sok videót nézek, cikkeket olvasok, igyekszem fejleszteni magam és nem utolsó sorban tudatos lenni. Tisztázódott bennem egy csomó dolog, ami az évek alatt nem. Élvezem csinálni, azt főleg, mikor valami hasonlóan alakul, mint ahogy elképzeltem. A felszereléseim is sokat fejlődtek, van már szerelemobjektívem is (ami után nagyon is vágyakoztam évekig). Néha szerettem régebben is pályázatokra jelentkezni, de ez az utóbbi években megritkult.
Amire jelenleg a legbüszkébb vagyok, hogy a 2023-as Budapest International Foto Awards-on Bathroom című képen Honorable Mentiont kapott.
 |
| Bathroom c. képem |
És hogy miért fotózok? Mert szeretem. Néha jól esik csak kimenni és fotózni valamit, még ha a téma unalmas is vagy már százszor fotóztam. Aztán persze mostanság jobban próbálom átadni a fotózás által az érzéseimet is. Szeretem kifejezni az érzéseket, amik bennem vannak és pixelekre vetíteni őket. Nem tagadom néha demotivált vagyok, pláne ha látom, hogy mindenki gyakran posztolgat én meg nem, de próbálom nem hasonlítgatni magam. Habár nagy sikereim nincsenek, egyszerűen egy nagy szerelem ez és az is lesz is mindig…
Megjegyzések
Megjegyzés küldése